A kommunizmus világszerte több mint százmillió áldozatot követelt. Az 1917-ben a cári Oroszország romjain létrejövő első kommunista diktatúra a terrorra alapozva tudta megszerezni, majd megszilárdítani hatalmát. A második világháború végén, 1945-re teljessé vált Magyarország szovjet megszállása. A Vörös Hadsereg jelenléte azonban nem csak a katonai megszállást jelképezte, de egyben garancia volt a kommunista diktatúra kialakítása tekintetében is. Moszkva utasítására a jelentéktelen Magyar Kommunista Párt azonnal hozzákezdett a hatalom megragadásához. Mindebben a megszálló szovjet haderő nyújtott segítséget a párt vezetésének.
Az 1940-es évtized végére teljessé vált a diktatúra kiépülése Magyarországon. A kommunisták leszámoltak politikai ellenfeleikkel, üldözték az egyházakat, államosították a magántulajdont, majd belekezdtek a földtulajon kollektivizálásába.
A diktatúra már rögtön a története legelején bemutatta az igazi arcát. A szovjet megszállás során több mint hétszáz ezer magyar embert hurcoltak el a Gulág táboraiba. A rabszolgasorsra szántak közül háromszáz ezren sosem térhettek vissza a hazájukba. Közben Magyarországon a szovjet mintára átszervezett bíróságok ezerszámra hozták hamis vádakon alapuló elmarasztaló ítéleteiket. Több száz ártatlan embert ítéltek halára és végeztek ki a koncepciós perek eredményeképpen, míg a börtönbüntetések száma a hetven ezret is meghaladta a korszakban.
Az elnyomás és az önkény nem ismert határokat. Emberek tízezreit fosztották meg otthonától és internáltak családokat akár évekre vidéken kijelölt kényszerlakhelyekre. Nem kellett sokat várni az első magyarországi kényszermunkatáborok létrehozására sem. A politikai elítéltekkel zsúfolásig telt börtönöket hamarosan Recsk, Kazincbarcika, Tiszalök vagy éppen Kistarcsa táborai egészítették ki.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően ugyancsak Moszkva támogatásával történt meg a kommunista diktatúra restaurálása. A Kádár-rendszer hasonlóan az elődjéhez, erőszakban született. 1956-ot követően 228 főt végeztek ki politikai alapon, több tízezer főt ítéltek börtönbüntetésre, vagy éppen internáltak az újonnan megnyitott táborok valamelyikébe. Emellett több mint 200 ezren kényszerültek elhagyni a hazájukat.
33 évvel később, amint nyilvánvalóvá vált, hogy a pártállam lemondott az erőszak felett gyakorolt monopóliumáról és már a szovjet közbenjárásban sem bízhatott mind Magyarországon, mind pedig Közép-Európában egymás után döntötték meg a kommunista diktatúrákat, a rendszer által elnyomott emberek.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. A határozati javaslatot Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő terjesztette be. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban. Letartóztatása és fogva tartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket.
