"Caelum plenum stellarum est."- Az ég teli van csillagokkal. ...és mind arra vár, hogy tanulóink felfedezhessék.
2024. szeptember 20-án Vilmos Mihály, amatőr csillagász, nyugalmazott gépészmérnök, a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület egyik alapító tagja látogatott el iskolánkba igazgatónk meghívására.
Vilmos Mihály úr munkásságára Pallanki Katalin kolléganőm hívta fel a figyelmemet. Kata nénivel azon töprengtünk, ha már Becsehelyen működik Csillagvizsgáló, miért ne terelhetnénk kicsit tanulóinkat e felé a tudomány felé is. Minél több lehetőséget mutatunk meg a gyermekeknek annál könnyebben ki tudják választani azt, ami őket különösen érdekli. Hiszem, és tudom, minden gyermek egy tehetség, de hogy kibontakozzon, miben lelhető fel a tehetsége, ahhoz lehetőségeket kell adnunk számára, amiben kipróbálhatja magát. A lehetőségből születhet a pozitív megerősítés, amely motivál, ha megvan a kellő motiváció, abból bizony előbb-utóbb sikerélmények lesznek, a sikerélményekből pedig boldog, kiegyensúlyozott gyermek.
Névadónkhoz, és Örökös Ökoiskolai címünkhöz méltó módon a természettudományok, a természetközeliség gondolata szerves része az intézmény szemléletmódjának. Névadónk, Schmidt Egon kapcsán számos irodalmi alkotás, számos természettel-és a madárvilággal kapcsolatos információ jut el diákjainkhoz. Az ő életművét, termékeny írói munkásságát valamennyi tantárgy kapcsán fel tudjuk használni.
Kolléganőmmel arra gondoltunk, egy kicsit túl is szeretnénk tekinteni az élővilágon, így vetettük tekintetünket egyenesen az ég felé. Pallanki Katalin felvette a kapcsolatot Vilmos Mihály úrral, aki elfogadta a meghívásomat, és ma ellátogatott intézményünkbe. Amatőr csillagászként mesélt a munkájáról, ami egyben a szenvedélye, valamint szakkörvezetői múltjáról is. A beszélgetés során eljutottunk oda, - ahova nem titkolt szándékkal szerettünk volna - Vilmos Mihály vállalta, hogy intézményünkben kéthavonta egy-egy rendhagyó csillagászati foglalkozást tart, kezdetben Kata néni osztályának, az ötödikeseknek, a továbbiak pedig reméljük kedvezően alakulnak. Rengeteg kapcsolódási pontot véltünk együtt felfedezni a pedagógusok által közvetített ismeretek és a csillagászat között. A tudományközeliség a teljesség igénye nélkül megvalósul, akár az irodalommal (Gondoljunk csak A kis herceg című regényre!), akár a történelemmel (az időmérés, az időszámítás, a tájékozódás alapja a csillagásztat), nem is beszélve a matematikáról, a természetismeretről, földrajzról, de a vizuális kultúrán át, az ének-zenéig bezárólag ( Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok, a szegény legénynek utat mutassatok...). Megbeszélésünk során számos egyéb ötlet is felvetődött, amelyekről a későbbiekben majd többet is elárulok.
Hálásan köszönöm Pallanki Katalin kolléganőmnek, hogy ismeretséget köthettem Vilmos Mihállyal, akinek ezúton is minden jót, csillagos égboltot és jó egészséget kívánok a mielőbbi közös munka reményében.
Becsehely, 2024. szeptember 20.
Pőcze Nóra
igazgató
